4.Rész

Sziasztok! :) Tudom nem ide tartozik, de a barátnőm blogját ide linkelem, és nézzétek meg kérlek, ha érdekel. Köszönöm. :)  http://singlukehemmings.blogspot.ro/?m=1  Ismét rettentő sokat késtem, de sajnos sok a tanulnivalóm.Na de meghoztam a következő részt remélem tetszeni fog! :)  Xx Vivii :)

Alighogy beléptünk a házba, négy őrjöngő fiú fogadott minket. Zayn a tükör előtt állt és a haját igazította, közben pedig puszikat küldött magának, Louis üvöltözött, hogy "nincs itthon répa! Úr Isten!! Hogy fogunk így jó benyomást tenni?!?", Liam szaladni kezdett, mert egy kanál a lábánál ért földet, Harry pedig a Tv-t üvöltötte, közben pedig a kanapén a telefonozott (mellesleg a telefonjából is zene szólt). Niall becsukta magunk mögött halkan az ajtót, letette a bőröndöt és a nappaliba kezdett sétálni. Mi a tesómmal halkan mentünk utána. Mikor beért a szobába, megállt és üvölteni kezdett.
-ITT VAGYUNK!-kiabálta el magát. Hirtelen mindenki megállt és ránézett a szőkeségre. Kb 2 percig állt mindenki, úgy a szobában, mint egy rakás szerencsétlenség, mire Zayn elindult felénk. Mikor odaért kezet fogott Adam-mel, majd felém közeledett. Megállt előttem, édes mosolyt villantott, majd bemutatkozott. Mindenki bemutatkozott a másiknak, majd Niall kifelé kezdett húzni a helységből, fel egy lépcsőn.
-Megmutatom a szobádat, jó?-mosolygott édesen.
-Köszi-pirultam el enyhén. Miközben a lépcsőn mentünk fel, nézelődtem. Ahhoz képest, hogy 5 fiú lakik itt, rend van. Én kupira számítottam. Felértünk a lépcsőn és egy hosszú folyosón találtuk magunkat. 6 szoba volt és majdnem mindegyik ajtón volt egy felirat. Egyiken, Harry, vele szembe egy Zayn feliratú, mellette Liam. Liam szobájával szembe egy fürdő volt, mellette pedig, Louis szobája díszelgett. Az egyik szobára semmi sem volt írva. Nyugodtan haladtunk végig a folyosón, közben a kezemet továbbra sem engedte el, aminek tulajdon képpen nagyon is örültem. Egyszercsak vettünk egy balos 'kanyart'. Ezen a folyosón "csak" 3 szoba volt. Egy fürdő, mellette egy Niall feliratú, vele szembe pedig egy felirat nélküli. Ebbe a szobába Niall benyitott, és maga után húzott gyengéden. Amint beléptem, elakadt a lélegzetem.

Egy barnás, fahéj színekkel el látott szobába érkeztünk. Iszonyatosan szép volt, el se tudnám mondani, hogy mennyire tetszett. Imádtam. A szám 'o' alakot vett fel és csak néztem magam elé.

-Nem tetszik?-szomorodott el mellettem a kis Ír fiú.

-Nem Niall, nem tetszik. Egyszerűen imádom-öleltem meg őt. Vállába fúrtam a fejem, míg ő a kezével ölelte a derekam. Így álltunk olyan 3 percig, amikor finoman eltolt magától és a szemembe nézett.

-Nem vagy éhes?- kérdezte mosolyogva.

-Hát egy kicsit.

-Én éhen halok-mondta mire felnevettem.-Hé! Ez nem vicces! Pocak fontos dolog és nagyon jó barátságban vagyunk! Nem akarom ezt elrontani!-mondta 'komolyan', de a végére már ő is nevetett, velem együtt.-Na megállj!-felkapott az ölebé, ledobott az ágyra és csikizni kezdte az oldalam. Én össze-vissza rugdostam a lepedőt, ő meg csak nevetett rajtam.

-Niall! Niall, kérlek hagyd abba!-törölgettem a szememet, mert már annyira nevettem, hogy bekönnyezett.

-Mit ér az nekem?-alkudozott sunyin mosolyogva.

-Ööö... csinálok neked kaját!-vigyorodtam el gonoszan.

-Erre ki tud nemet mondani?-kócolta össze a hajamat, mire én felnevettem.-Összegyűrtük az ágyat-kacagott fel ezúttal ő.

-Majd megcsinálom-ültem fel lassan vele szembe. Csak néztük egymás szemeit. Azok a kék szempárak! Hihetetlen, hogy mennyire elvarázsolnak! Egyszercsak azt vettem észre, hogy közeledik felém és akkor...